1.0Lona blogjahttps://christals.cafeblog.huLonahttps://christals.cafeblog.hu/author/lona/<p style="text-align: justify">Még 2008-ban volt, mikor elterveztem, írni fogok. A blogolás talán még nem volt ennyire elterjedt, vagy csak én maradtam le kicsit, de úgy gondoltam, közérdekű dolgokról a helyi médiának ajánlom fel írásaimat, illetve saját magamnak, esetleg családomnak írok. A gyerekek kirepültek, úgy gondoltam, tengernyi szabadidőm lesz. Tévedtem, erre mondják talán, "Ember tervez, Isten végez." Az életünk majdhogynem gyökeresen megváltozott. Fiam már középiskolai tanulmányait is Pesten kezdte meg, aztán ezt követték a főiskolai évek, egy teljes tanév szakmai gyakorlata Virginiában, majd pályakezdés is a fővárosban. Lányom az év júniusában végzett közgazdászként a győri egyetemen. Régi álma valósult meg azzal, hogy felvették PhD hallgatónak, közben kapott egy elfogadhatatlannak tűnő ajánlatot, hogy pályázzon meg egy könyvvizsgálói állást a KPMG-nél, ami sikeres is volt, így 1 évet halasztott az egyetemen. Nyáron találtunk egy szép, új kiadó lakást néhány metró megállónyi távolságra az irodaháztól és fiamék albérletétől. Judit barátja is ajánlatot kapott a győri Decatlonban, hogy menjen át a budaőrsi áruházba. Emlékszem Judit nevetve mesélte, hogy Iván úgy nyilatkozott:"Nyanya, az istenek is úgy akarják, hogy mi már örökre együtt maradjunk" Talán tévedett,  vagy csak nem hagyta az istenek kezében a döntést,  5 hónap után szakított, így az 5 és fél éves csodálatos szerelemnek lett vége. :-( Talán kicsit  ennek is köze volt hozzá, hogy decemberben lányom megbetegedett, és bár a munkában nagyon ügyes volt, jó értékeléseket kapott, és a munkatársait is nagyon szerette, január elején mégis úgy döntött, hogy felmond, és hazajön, mert minden nap nagyon rosszul volt az autókban, amivel a vizsgált cégekhez mentek ki. Akkor még nem gondoltuk, hogy ez egy pokoli betegség egyik tünete.</p> <p style="text-align: justify">Megint nem azt csináltam, amit elterveztem. Le akartam írni az érzéseimet, gondolataimat kendőzetlenül, de megint a "kályhától" indultam, meg akartam magyarázni, miért írok, és jól el kalandoztam, most meg már időm sincs. Néhány mondatban mégis megpróbálom összefoglalni, mert nagy a baj. </p> <p style="text-align: justify"><a href="https://christals.cafeblog.hu/files/2016/07/Help-1.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-162" src="https://christals.cafeblog.hu/files/2016/07/Help-1-300x213.jpg" alt="Help!" width="300" height="213" /></a>3 éve szembetaláltuk magunkat egy váratlan és ijesztő betegséggel, mostanra sikerült nagylányomnak az kiderítenie, mi is a betegsége. Akkor azt hittük, egyik napról a másikra történt, de mostmár nagyjából összeállt a kép, a diagnózis biztos, többszörös kémiai túlérzékenység, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy erős, 4+-es pollenallergiái vannak, 4-5 féle élelmiszert tud megenni, és heves tünetekkel reagál a cigarettafüstre, kipufogógáza, illatszerek-, parfümök-, tisztítószerek-, mosó-és öblítő szerek-, festékek-, permetszerek-új dolgok-, gépek-, stb. illatára, szagára a legkisebb mennyiség belélegzése esetén is. Emiatt tört derékba egyik napról a másikra a karrierje, nemcsak dolgozni, de vásárolni, szórakozni, sportolni sem tud. Társasházi lakásban élünk, ahol, mint meg tapasztaltuk, egyik lakásból a másikba átmennek a szagok, illatok, cigarettafüst, ami miatt Judit számára ebben élni életveszély. Különösen, hogy a lakók nemhogy nem megértőek, de buták, tudatlanok, felelőtlenek és rosszindulatúak, emiatt nem tudunk még szellőztetni sem. Ezekben a forró nyári napokban iszonyatos itt élni.</p> <p style="text-align: justify">Költözni kell, de hová? ez egy olyan embernek sem egyszerű, akinek rendben az egészsége, rendben az élete. Egy többszörös kémiai túlérzékenységgel élőnek majdhogynem megoldhatatlan. Itt tartunk most.</p> <p>http://www.csn-deutschland.de/blog/2012/06/11/wohnen-im-mehrfamilienhaus-ist-nicht-einfach/</p> <p><a href="https://christals.cafeblog.hu/files/2016/07/MCS-ház.jpg"><img class="alignleft size-medium wp-image-172" src="https://christals.cafeblog.hu/files/2016/07/MCS-ház-300x265.jpg" alt="MCS ház" width="300" height="265" /></a>   <a href="https://christals.cafeblog.hu/files/2016/07/Torontó-MCSház.jpg"><img class="alignleft wp-image-177" src="https://christals.cafeblog.hu/files/2016/07/Torontó-MCSház-300x203.jpg" alt="Torontó MCSház" width="387" height="262" /></a></p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p>http://www.treehugger.com/green-architecture/superkul-house-client-environmental-sensitivities.html</p> <p> </p> <p>https://mail.google.com/mail/u/0/?ui=2&ik=c2f10c580c&view=att&th=155f60e6ed09b5b2&attid=0.1&disp=safe&zw</p> <p><strong>Understanding & Accommodating People with Multiple Chemical Sensitivity in Independent Living</strong></p> <p>By Pamela Reed Gibson, Ph.D.</p> <p>James Madison University Accommodating People with MCS Page  18</p> <p><strong>How Does One Create A Safe Living Space?</strong></p> <p> </p>rich