<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Lona blogja</provider_name><provider_url>https://christals.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Lona</author_name><author_url>https://christals.cafeblog.hu/author/lona/</author_url><title>Újra az allergiákról</title><html>&lt;p&gt;Testünk bonyolult védekező rendszere, az immunrendszer véd a veszélyektől, állandó harcot folytatva az egészségünkre káros anyagok ellen. Az allergiában ellenséges viszonyba kerül a szervezet valamely anyaggal, az immunrendszer erre az önmagában legtöbbször ártalmatlan anyagra a szokásostól eltérően, fokozottan válaszol.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Immunrendszerünk három fő részből áll: a nyirokutakból, amelyek egész testünkben szállítják a nedvességet; a nyirokcsomókból, ezek állítják elő és raktározzák az immunanyagokat; valamint a csecsemőmirigyből, a lépből és a csontvelőből, amelyekben keletkeznek az immunsejtek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Amikor idegen anyagok kerülnek a szervezetünkbe, az immunsejtek veszik fel a harcot velük szemben, megsokszorozódnak, melynek célja a fertőzés megállítása, illetve terjedésének megakadályozása. A legfontosabb immunsejtek a falósejtek, amelyek – mint nevük is találóan fejezi ki –, felfalják, bekebelezik a szervezetbe jutó káros anyagokat, elpusztítják azokat. A nyiroksejtek ellenanyagok termelésével veszik fel a harcot a szervezetbe bekerülő, az immunrendszer által idegennek nyilvánított anyaggal szemben, amit antigénnek nevezünk. Az antigének a szervezet számára veszélyes, ártalmas anyagok. Ha speciális ellenanyag termelődik a szervezetben az &#039;emlékező&#039; nyiroksejt elraktározza annak formáját, így ha ismételten azonos antigén fenyegeti a szervezet, az még gyorsabban tud reagálni rá.&lt;/p&gt;
&lt;h3&gt;Hogyan alakul ki az allergiára való hajlam?&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;Előfordul, hogy immunrendszerünk a szervezetbe bekerülő ártalmatlan anyagokra tévesen reagál, úgy, mintha azok káros antigének lennének. Ez a reakció csak az arra hajlamos emberekben fordul elő és csak akkor, ha a szervezet már találkozott ezekkel az anyagokkal.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ezeket az anyagokat nevezzük allergéneknek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az allergiára való hajlam örökletes, de számos egyéb oka lehet kialakulásának. A lelki tényezőktől kezdve a táplálkozási szokásokon át az életmód befolyásolja létrejöttét, ugyanakkor nem ismerjük annak okát, hogy egyik emberben miért a bőrön jelentkezik a betegség, míg másokban a légutak illetve a tápcsatorna a betegség megjelenési helye. A nemzetközi statisztikai adatok alapján a lakosság kb. 20%-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. Az allergiás betegségek a kiváltó allergéntől függően lehetnek időszakosan (szezonálisan) előfordulók és tartósan fennállók (perenniálisak).&lt;/p&gt;
&lt;h3&gt;A leggyakrabban előforduló allergiás megbetegedések&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;Tartósan fennálló allergiákat leggyakrabban az állatokból származó allergének okoznak. (Pl. macskaszőr, kutyaszőr, de a háziporatka- és a penészgomba-allergiák sem ritkák.) A szezonális allergiák közül közismertek a virágporallergiák, amelyek az allergiát kiváltó növény virágzása idején a levegőben nagy számban előforduló pollen következtében alakulnak ki és a virágzás befejezéséig tartanak.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Magyarországon a legkorábban virágzó mogyoró és az októberig panaszokat okozó parlagfű között az igen erősen allergizáló növények egymást váltják, folyamatosan egymásba ér a virágzásuk ideje, így februártól október végéig gondot okozhatnak virágzásukkal. A tavaszi fák közül a legagresszívebb allergén a nyír, szerencsére virágzása ideje rövid. A nyári pollenidőszak jellemzői a fűfélék, amelyek igen hosszan virágoznak és ezért az allergia szempontjából a legveszélyesebbek. Az őszi növények közül a parlagfű az első számú közellenség, mert bőven termel pollent és szinte mindenhol megél.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A szénanátha, az allergiás nátha jellegzetes panaszait a szervezet védekezése következtében felszabaduló hisztamin és egyéb biológiailag aktív anyagok okozzák, amelyek hatásaként a nyálkahártya megduzzad, az érfal áteresztő képessége megváltozik és mirigykiválasztás jön létre. E szezonális betegség tünetei: vizes orrfolyás, orrdugulás és viszketés, könnyezés, szemviszketés, tüsszögés jelentkezik, gyakran halláspanasz is előfordul. A betegek rosszul alszanak a panaszok miatt, reggel ingerülten, fáradtan ébrednek, torkuk kiszárad. Az előbbi panaszokkal keressük fel háziorvosunkat, akinek lehetősége van allergiás szakrendelésre irányítani minket.&lt;/p&gt;
&lt;h3&gt;A kezelés módjai&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;Az orvos alaposan kikérdezi életmódjáról, szokásairól és környezetéről, feltételezett allergiái kiváltó anyag után kutat, már akkor gondol allergiás megbetegedésre, ha a panasz rendszeresen, közel azonos időszakokban jelentkezik. A fül-orr-gégészeti vizsgálatot követően a kivizsgáláshoz bőrpróbát végez a szakorvos. Az allergiát kiváltható anyagokból kb. 15-20 féle allergénből bőrre csöpögtet és 15 perc után értékeli az esetleges reakciót. Szükség esetén laboratóriumi vizsgálatok, gyorstesztek (IgE-mérés) történnek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A kezelés első és legfontosabb lépéseként meg kell próbálni az allergiát kiváltó anyagot, az allergént elkerülni. Virágpor esetében szélben, nagy melegben, déli csúccsal mindig magasabb a levegő pollentartalma. Célszerű ilyenkor zárt térben tartózkodni, autóban csukott ablakkal utazni, a lakást éjszaka szellőztetni, ha lehet, védőszemüveget hordani. Aki teheti, a szezon legveszélyesebb időszakában menjen szabadságra vagy pollenmentes területre, pl. tengerpartra.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ha az allergén elkerülése nem lehetséges, az orvos gyógyszeres úton próbálja befolyásolni az allergiás panaszokat. Számos korszerű allergiaellenes szer áll Magyarországon is rendelkezésre, amelyeket leggyakrabban helyileg és több gyógyszer egyidejű adásával alkalmaznak. A gyógyszerek orrcsepp, szemcsepp, orrspray és tabletta formában kerülnek alkalmazásra. A gyógyszeres kezelés enyhíti a panaszokat de nem szünteti meg a betegség kiváltó okát. A leghatékonyabb megelőzési és védekezési mód az allergiát kiváltó anyag, az allergén elkerülése.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szerző: Dr. Krasznai Magda&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>