Az emberek többsége nem is képzeli, észre sem veszi, hogy miközben egy naponta akár százszor is megtett hétköznapi mozdulatot végez, mások éppen őt “figyelik”, és “irigylik”.
Ez történt velem az imént. Ha nem is száguldottam, de sietős léptekkel haladtam a Tesco előterében sajnos nem álmaim megvalósítása, csak a napi, szükséges feladataim egyikét elvégezendő a posta felé.
Utam a virágbolt előtt vezetett, és miközben azalatt is azon a megoldhatatlannak tűnő problémán “agyaltam”, hogy MEG KELL OLDANOM, A GYERMEKEMET EL KELL JUTTATNOM EGY ILLATMENTES SOFŐR ILLATMENTES AUTÓJÁVAL EGY BIZTONSÁGOS HELYRE, AHOL VÉGRE TISZTA LEVEGŐHÖZ JUTHAT ÉS GYÓGYULHAT!, a szemem sarkából láttam, amint a pult mellett az eladó egy szál gyönyörű rózsát emelt fel. A sok szépség között csak egy villanás volt, akár egy filmrészlet is lehetett volna.
Mennyire jó volt látni a meglepett, meghatódott, mosolygó arcokat, és milyen jó is volt “gondtalanul” élni az életünket, őszinte, öröknek hitt mosollyal az arcunkon, optimistán, aggodalom és félelmek nélkül, azt is észrevéve, és nem figyelmen kívül hagyva, ha valakinek segítségre volt szüksége.
Olyan, mintha az elmúlt, életem első 56 éve nem is velem történt volna. Mintha csak álmodtam volna. 4 évvel ezelőtt az életünk egy szempillantás alatt a feje tetejére állt, és azóta pokollá változott. 4 éve nincsenek ünnepeink és rettenetesek a hétköznapjaink!
Nehéz megfogalmazni, de olyan, mintha a mai életünknek nem is ugyanaz lenne a helyszíne, mintha nem is ugyanabban az idősíkban történnének a dolgok, és mintha nem is emberek lennének az emberek.
Volt szép otthonunk, szerető családunk, jó és érdekes munkánk, barátaink és sok jó ismerősünk. Azt hittem, sokan szeretnek bennünket.
Mára magunkra maradtunk, se otthon, se család, se barátok! Önhibánkon kívül egy olyan ijesztő, félelmetes és extrém élethelyzetbe kerültünk, ami felfoghatatlan, elképzelhetetlen és elfogadhatatlan.
Egy váratlanul felbukkanó, rejtélyes betegség, pontosan úgy, ahogy sok más beteg is beszámol róla, azt tette velünk, amivel egyetlen ember sem szeretne, egyetlen embernek sem szabadna találkoznia.
Fogyatékosság, méltánytalanság, elszigeteltség, kirekesztettség, kilátástalanság, esélytelenség, diszkrimináció – ezek azok a “rosszízű”szavak, melyek jelentését, tartalmát senkinek sem szabadna megismernie.
A mi életünk mégis évekkel ezelőtt ilyenné vált, ÖNHIBÁNKON KÍVÜL kerültünk ebbe a rendkívül súlyos és nehéz élethelyzetbe, és bár gyermekem, nagylányom TERMÉSZETESEN IDŐBEN ÉS BIZALOMMAL FORDULT előszőr itt helyben, majd országosan a legjobbnak vélt ORVOSOKHOZ, mégis azóta hosszú kálváriát jártunk és ma is szélmalomharcot vívunk.
A világban, ha a miénkhez hasonló esetről tudósítanak, az újságírók előszeretettel használják a “bizarr” jelzőt. Bár itt úgy tűnik, az emberek nem hiszik, hogy mindez megtörténhet egy emberrel, valójában egy nemcsak hogy létező, de globális problémáról van szó, hiszen a világ lakosságának már legalább a 15%-a érintett.
A súlyos panaszokat és halmozott allergiákat egy Magyarországon még nem regisztrált környezeti betegség, a 21. század betegsége, a többszörös kémiai túlérzékenység (angolul Multiple Chemical Sensitivity) okozza.
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=WDECL&reference=P8-DCL-2016-0018&format=PDF&language=HU
(Ez egy EP-ba beadott dokumentum, melyben azt kérik, hogy 2017-ben minden uniós tagállamban vegyék fel a regisztrált, egységes kóddal ellátott, és a biztosítók által finanszírozott fizikai betegségek közé, ahogy az a nyugat-európai országokban már egy évtizeddel ezelőtt megtörtént.)
A betegség leírása is alátámasztja, mennyire jogos a SEGÉLYKIÁLTÁS!
HIHETETLEN MAGA A BETEGSÉG IS, ÉS AZ IS, HOGY EGY SZEMPILLANTÁS ALATT ELVÉSZ, FÉNYÉVNYIRE TÁVOLODIK A “NORMÁLIS” ÉLET, MINDEN A FEJE TETEJÉRE ÁLL ÉS KILÁTÁSTALANNÁ VÁLIK, AZ PEDIG MAGA A RETTENET, AHOGY A VILÁG ERRE REAGÁL.
Ezzel a betegséggel együttélni még egy luxuslakásban is elképzelhetetlenül borzalmas lenne, nem még egy méltatlan és méltánytalan körülmények közötti, egy mások és a környezet miatt szellőztethetetlenné, ezáltal levegőtlenné, dunsztosüvegszerűvé vált lakás egyetlen fűthető szobájában.
Pontosan úgy van, ahogy a szintén ilyen beteg Oscar-díjas Olga Kriwij nyilatkozta:
“Merényletet követtek el ellenem.” ,
https://dbshanks.wordpress.com/2013/04/07/all-that-i-am-all-that-i-have/
All That I Am, All That I Have (Olga Kriwij)
ELRABOLTÁK A GYERMEKEM ÉLETÉT, a legszebb fiatal éveit, a lehetőségeit, azt, hogy valóra váltsa álmait, amiért pedig szorgalmasan tanult és lelkiismeretesen dolgozott mindig mindenhol nemcsak átlagon felüli, de kimagasló teljesítményt nyújtva. ERKÖLCSI ÉS ANYAGI KÁRTÉRÍTÉST KÖVETELEK SZÁMÁRA, hogy méltó körülmények között élhessen, gyógyulhasson, hogy visszakaphassa az életét.
Keresem azt a magas érzelmi intelligenciával is rendelkező, becsületes és önzetlen ügyvéd/ügyvédi iroda segítségét, aki ebben segít.
Tudod, mi a legijesztőbb? Hogy ez
BÁRMIKOR! BÁRHOL! BÁRKIVEL ELŐFORDULHAT!!! bármennyire is hihetetlen.
Ahogy egy kétgyermekes édesapa a “Stink” című amerikai dokumentumfilmet kezdi:
“Ez az én történetem, de a tiéd is lehetne.” (Bármikor a tiéd lehet.)
https://stinkmovie.com/
Alapvető emberi és alkotmányos jogaink sérültek és sérülnek, rengeteg igazságtalan sérelem és bántás ért és ér bennünket, diszkrimináció áldozatai vagyunk, és hiába kértünk/kerestünk segítséget, jogorvoslatot, senki nem vesz róla tudomást.
Cserbenhagyott bennünket szeretett szülővárosunk, ahol én immár 60 éve, nagylányom az érettségijéig élt, és cserbenhagyta őt a város, amit szintén a magáénak érzett, “a város, ahol a jövő épül”, ahol ő az egyetemi és doktori tanulmányait folytatta. A város, aminek 18 évesen első látásra szerelmese lett, ahol több, mint 8 csodálatos évet élt, ahol a jövőjét, a családalapítást tervezte. Cserbenhagyott bennünket szeretett országunk!
Feltettem a kérdést: Lelkiismeretlenek vagy alkalmatlanok azok az emberek, akiktől segítséget kértem, és még csak egy kis figyelmet sem kaptam. Azt hiszem, egyértelmű a válasz:
LELKIISMERETLENEK ÉS ALKALMATLANOK!
GYALÁZATOS ÉS SZÉGYENTELJES, ahogy velünk bánnak. Segítségnyújtás helyett megaláznak, kifogásokat keresve, vagy a segítség kérésről tudomást sem véve hagyják, hogy egy gyönyörű fiatal lány szenvedjen, bármelyik pillanatban megfulladhasson.
A hivatalokban lelkiismeretlenül rámondják, hogy erre nincsenek jogszabályok, nincsenek pénzügyi forrásaik, nem tudnak segíteni. Olyan, mintha az alapvető emberi értékek, emberi érzések nem is léteznének, mintha nem azért ülnének a hivatalokban, város- és országvezető posztokban, hogy mindent megtegyenek az emberek, állampolgárok életfeltételeinek biztosításáért, azok jobbításáért. Nem is értem, mit képzelnek magukról, hogy engedhetik meg maguknak ezt a viselkedést.
ALAPVETŐ LENNE, hogy egy ilyen horderejű probléma jelentkezésekor a helyzetet, és a még súlyosabb következményeket felmérve, AZONNALI MEGOLDÁST IS TALÁLJANAK egy életveszélyben lévő ember számára, és jogszabályokat, törvényeket hozzanak mindenki érdekében, védelmében.
Nagyon rossz stratégia tagadni, megkérdőjelezni, nem elfogadni a tényeket, megpróbálni elhallgattatni azokat, akiknek már egészségügyi problémái lettek, és azt is tudják, mi okozta azokat. Ideig-óráig ez még működhet, 2015-ben még megölhettek 185 civilt, aki a környezetünk védelméért emelt szót.
http://ecolounge.hu/nagyvilag/az-oriascegek-altal-elkovetett-emberi-jogsertesek-megfekezese-erdekeben-nemzetkozi-egyezmenyt-kell-letrehozni
Egyenlőre még az óriáscégek, érdekcsoportok sajnos tudják a pénzükkel befolyásolni, hogy mérgező termékeik továbbra is ott legyenek a polcokon, és igyekeznek a kutatási eredményeket szemrebbenés nélkül meghamisítani:
http://vegyi.blog.hu/2016/12/01/vezeto_tudosok_a_hormonrendszerunk_vedelmeben
Vezető tudósok a hormonrendszerünk védelmében
2016.12.01. 11:12 – SimonG
„Ne manipuláljuk tovább a tudományt” címmel tettek közzé egy levelet, amit többek között a Le Monde francia lap tett közzé.
Arról feledkeznek meg, hogy világszerte már most nagyon sok ennek következtében a súlyos beteg, a világ lakosságának legalább 15%-a már túlérzékennyé vált, a kutatási eredmények riasztóak. Már óvatosnak tűnik az az előrejelzés, hogy 2050-re minden második ember érintett lesz, ha nem változtatunk, ha továbbra is ez az illatos világ vesz körül bennünket, ha nem figyelünk oda, hol tanulnak a gyermekeink, milyenek a munkahelyeink, hogy miből építjük a házainkat, ha továbbra is mértéktelenül és ellenőrizetlenül ilyen sok mérgező anyagot tartalmazó tisztálkodószert, kozmetikumot, takarítószert, permetszert használunk, ha ilyen mértéktelen marad a gyógyszerfogyasztás és az élelmiszerek továbbra is ennyi káros anyagot tartalmaznak, ha a beltéri-és kültéri levegő minősége nem javul.
Az elmúlt hetekben egy amerikai konferencián az hangzott el, hogy 2026-ra! minden harmadik gyermek biztos, de lehet minden második autista hajlammal, tünetekkel jön a világra. Ezt nem szabad(na) engedni!
A termékeken, azok biztonsági adatlapjain szerepel, hogy mennyire veszélyes összetevőket tartalmaznak, és hogy fulladást, asztmás rohamot, hörgőgörcsöt, rákot, stb. okozhatnak.
A felelőtlen és lelkiismeretlen gyártók azt hiszik, ezzel nem tartoznak további felelősséggel, de ez nem így van, emberek millióinak teszik tönkre az életét, és tudományos kutatások jelzik, hogy rövid időn belül ennek végzetes következménye lesz. Hamarosan nem lesznek egészséges, munkaképes emberek, nem lesz, aki eltartsa a társadalmat, nem lesz, aki megvegye a mérgező termékeiket!
Nagyon sürgősen változtatni kell a jelenlegi hozzáálláson, AZONNALI SZEMLÉLET-VÁLTÁSRA van szükség, hiszen a mi történetünk BÁRKIVEL! BÁRHOL! BÁRMIKOR megtörténhet!
Egy igazán figyelemre méltó, értékes, csodálatos fiatal lány már több mint másfél éve! van állandó életveszélyben, sokat szenved, rettenetes, méltatlan körülmények között él, egy élhetetlenné, számára már tolerálhatatlanná vált lakás rabja a nap 24 órájában, ahol már nemcsak akaratlanul, de szándékosan is veszélyeztetik az életét. Naponta akár többször is fulldoklik mások miatt, a lakás a szellőztethetetlenség miatt “dunsztosüveghez” hasonlóvá vált, elkezdett penészesedni, így nemcsak az egészségi állapota romlik tovább minden egyes itt töltött perccel, de naponta még farkasszemet is kell néznie a halállal. Mikor nem éri behatás, teljesen jól van, de gyakran fordul elő, hogy míg egyik percben elmélyülten olvas, a másik pillanatban már fuldokolva kapkod levegőért, küzd az életéért.
Addig is képzeljék csak el, mekkora az esélye annak, hogy olyan házat találunk, ami csupa egészséges, formaldehid és VOC mentes anyagokból épült, ahol soha nem volt beázás, penészesedés, amiben soha nem dohányoztak, soha nem mostak mosószerrel és öblítővel, ahol soha nem használtak légfrissítőt, illatgyertyát, füstölőt, ami nincs forgalmas út mentén, de ipari létesítmények és szántóföld közelében sem. És ez messze nem minden, ráadásul a pénztárcánk is egyre laposabb. Sajnos évek óta leendő új otthonunknak az árát költjük arra a néhány bioélelmiszerre, amit nagylányom meg tud enni, mert hiába töltött 8 évet a felsőoktatásban, hiába volt rendkívül tehetséges és sikeres, betegsége miatt 4 éve nem tud dolgozni, nem kap online munkát sem, azóta nincs egyetlen Ft jövedelme sem, így egy jövedelemből élünk.
Most még csak annyit, a számtalan sikertelen próbálkozás mára már nyilvánvalóvá tette, nekünk csak egy kifejezetten túlérzékeny, MCS-es betegek számára tervezett, speciális szellőztetőrendszerrel ellátott, igen nagy körültekintéssel megépített ház lesz megfelelő. Ennek már komoly szakirodalma van.
Sok időt elvesztegettünk, de mára már biztosan tudjuk, hogy egy ilyesmi házat szeretnénk építtetni:
https://www.treehugger.com/tiny-houses/160-square-foot-house-not-only-tiny-its-healthy-too.html
Ezt a házat saját maga számára építette valaki, egy szintén ezzel a betegséggel élő építésznő volt, nekünk is valami ilyesmire, esetleg egy HONKA házra lenne szükségünk.
My Chemical-Free House: An All Metal Tiny Home
My Chemical-Free House: An All Metal Tiny Home
Vagy talán erre lenne szükségünk.
https://honka.com/hu/hu/kapcsolat/
Keressük a segítséget kivitelezőt találni, és a hiányzó anyagi forrást előteremteni.
Hosszú volt az út idáig egyedül, nem volt senki, akivel át tudtuk volna gondolni, beszélni, mi legyen, akitől tanácsot kérhetnénk, aki segített volna az otthonkeresésben, az élelmiszerek beszerzésében, bármiben.
EGY EGÉSZSÉGES LEVEGŐJŰ HELYEN EGY ALLERGÉNMENTES HÁZRA VAN SZÜKSÉGÜNK! AHOL ELKERÜLVE A SZÁMÁRA VESZÉLYES ANYAGOKAT GYÓGYULNI TUD.
Mostanra legalább már megvan a terv, de egy helyben toporgunk, hogyan tovább? Ki tud megépíteni egy ilyen mobilházat,
https://www.treehugger.com/tiny-houses/160-square-foot-house-not-only-tiny-its-healthy-too.html
és ki segít az anyagbeszerzésben, honnan lesz rá elég pénzünk? Hová tudunk addig is menni, mert menni KELL(ene)?!
EL KELL HAGYNI AZ OTTHONUNKAT, MENEKÜLNÜNK KELL, és HÁTRA KELL HAGYNUNK MINDENT! Nemcsak az otthonunkat, emlékeinket, de személyes tárgyainkat, ruháinkat is a penész miatt! EZ AZ EGYETLEN ESÉLY A GYÓGYULÁSRA: Egy egészséges levegőjű helyen, egy allergénmentes házban, az illatokat teljes mértékben elkerülve élni néhány évet.
Napok, inkább hetek óta ugrásra készen állunk, becsomagolt bőrönd, légtisztítókészülék és REMÉNYEK. Már csak a bátorság kell, hogy el merjünk indulni az ismeretlenbe és bizonytalalanságba, és a meggyőződés és hit, hogy nem történik semmi baj, hogy minden rendben lesz, hogy találunk segítő, együttérző embereket, hogy újra lesz biztonságos otthonunk is, és nem az utcára kerülünk. Kicsit “tudathasadásos” élethelyzet, felelőtlenségnek tűnik, és életveszélyes elindulni úgy, hogy nem egy biztonságos könyezet és segítő emberek várnak, ugyanakkor felelőtlenség tovább maradni, öngyilkosság tovább halogatni az indulást, és ebben az egészségromboló, életveszélyes környezetben maradni, és tovább hazárdírozni gyermekem életével. Így is túl sokáig maradtunk, sok időt elvesztegettünk, miközben itthonról eredménytelenül próbáltuk megtalálni a helyet, ahol “tiszta” levegőhöz jutna és élni tudna. Nem várhatunk tovább, addig kell mennünk, míg menni tudunk, MEG KELL MENTENI az életét!
Judit LÉTREHOZOTT egy személyes, fundraising oldalt egy európai támogatói oldalon, ahol magánszemélyek és cégek is segíthetik őt:
Help Judit to get special immuntheraphy treatment and be able to move to a safe space
Egy fiatal lány zokogva fulldoklik vagy fuldokolva zokog, és az Önök, a világ segítségét kéri! Életveszélyben az első magyar kanárilány!
KÉRLEK, SEGÍTSETEK NEKI!
Ez akkor válik mindenki számára láthatóvá, ha rákerül az első 100 Euró, ezért már elküldtem elég sok helyre. Csak olyan embereknek, akik Juditot ismerték, azoknak, akik szerették, ahol bizonyított, az egyetemének, régi munkahelyeinek, illetve néhány alapítványnak, (segély)szervezetnek.
Hihetetlen, de eddig EGYETLEN FT SEM KERÜLT RÁ! Senki nem mondott le Judit életéért még csak egy napi ebédje, egy kávéja, egy csomag cigarettája áráról?!
Korábban többen, komoly vezető beosztásban lévő emberek fogalmaztak úgy egymástól függetlenül, hogy “kincset találtak” személyében. Ezzel együtt nagyon szerény, kedves, barátságos, szerethető emberke volt, illetve ma is az! Természetesen voltak irigyei is, de a legtöbb embert rabul ejtette személyiségének varázsa, kisugárzása. Boldogságkutató faggatta, mi a titka örök derűjének, belső harmóniájának, optimizmusának.
MA SENKI NEM AKAR HALLANI RÓLA!? SENKI NEM AKAR SEGÍTENI!?( A fent említett emberek sem.)
Ahogy nekünk is, előbb-utóbb minden betegnek sorozatos költözködés lesz a sorsa. Szeretnénk megoldást találni, és elkerülni, amiről nagyon sokan beszámoltak, hogy miután nem tudták már tolerálni az otthonukat, a teraszukon, a szabad ég alatt, vagy az autójukban, sokak lakóautókban éltek. Ezt mutatja meg Tilde Jensen, a New York Times fotográfusa, aki maga is MCS-es lett. Ő is lakott a szabad ég alatt is, megpróbáltatásairól, betegségéről könyvet írt, és rendezett egy kiállítást is, ahol képekben mutatja be a maga és sorstársai életét.
http://thildejensen.com/canaries.html
http://thildejensen.com/
https://www.ft.com/content/7dc239c8-a900-11e5-9700-2b669a5aeb83z
