Bár egyre nagyobb népszerűségnek örvend napjainkban a reformtáplálkozás, sokan nem tudnak ellenállni a nassolni valóknak. Mivel választék van bőven, megtehetjük, hogy rágcsálnivalóinkat természetes eredetű táplálékokból állítjuk össze, persze csak mértékkel. Optimális mennyiségben fogyasztva jó étrendi hatásúak, de zsíros, pattanásos bőrűeknek tartózkodniuk kell ettől az élvezettől, mert állapotukat tovább ronthatják e finomságok. A legnagyobb baj mégsem ez, hanem hogy egyre több embernek okoznak allergiás panaszokat.
Dió, mogyoró, mandula
Gyűjtőnevükön a hazánkban is termesztett héjasok. Magas energiatartalmukból adódóan (2600-3000 KJ) méltán vehetnék fel a versenyt a húsfélékkel, de a fogyasztási szokásainkat – és az árukat – figyelembe véve nálunk inkább csemegeként tarthatók számon. Olajtartalmuk a legmagasabb 50% körüli, de jelentős a 10%-os szénhidrát és a gyümölcsök között kiemelkedő 15-28%-os fehérjetartalmuk. Biológiai értéket képvisel még a fogyasztók számára B és E vitamin tartalmuk. Terméseik nyersen is fogyaszthatók, de az édesipar is nagy mennyiséget használ föl belőlük.
Mogyoróallergia
Az ételallergia egyik gyakori fajtáját a diófélék fogyasztása váltja ki. A mogyoróallergia is olyan, amelyik nemcsak a gyerekeket érinti, hanem később is bármikor kialakulhat.
Aki allergiás ezekre, az kerülje a dió és a mogyoró fogyasztása mellett még a mandulát és a gesztenyét is. Mogyoró és földimogyoró azonban a feldolgozott élelmiszerekben is lehet, és ezek jelentik az igazi gondot, mert ezekben az élelmiszerekben nehéz elkerülni a fogyasztásukat.
Mik a mogyoró allergia tünetei?
- A bőrön jelentkező kiütések a legjellemzőbbek.
- A száj és az ajkak megduzzadása, és bizsergető érzése is általános.
- Gyakran jelentkezik émelygés, hányinger vagy hányás.
- Szédülés, ájulás és eszméletvesztés is lehet a következménye a dió vagy mogyoró fogyasztásának.
- Asztmás rohamok is előfordulhatnak.
- A földimogyoró az egyik legagresszívebb allergén anyag. Ezért a mogyoró allergia veszélyes abból a szempontból, hogy egyes esetekben kifejezetten súlyossá tud válni, és ilyenkor azonnali orvosi ellátást igényel, mert ellenkező esetben a legsúlyosabb következménytől is tartani lehet. A légutak beszűkülésére kialakuló nehézlégzés, és a vérnyomás hirtelen lecsökkenése nemcsak szédülést és eszméletvesztést okozhat, hanem még a vérkeringés összeomlásának a veszélye is fennállhat.
- Az asztmás rohamok komoly problémát jelentenek, mert nem lehet tudni a lefolyásukat, hogy mennyi ideig fognak tartani, és milyen súlyosak lesznek. Ezek a rohamok a fentebb leírt módon, akár életveszélyessé is válhatnak.
- Ezért a mogyoró allergiát még a többi allergiánál is vegye komolyabban.
- 2 éves kora előtt a gyerekének ne adjon mogyorót, de ha a családban már van allergiára érzékeny, akkor még egy évvel később kapjon a gyerek először a mogyoróból.
A helyzetet az is nehezíti, hogy a tünetek erőssége mindenkinél más lehet, sőt még ugyanannál a személynél is eltérő lehet különböző alkalmakkor. Az is teljesen kiszámíthatatlan, hogy milyen az erőssége ezeknek a tüneteknek, mert az egyszerű panaszoktól kezdve akár életveszélyes allergiás reakciót is kiválthat a diófélék fogyasztása az arra érzékenyeknél.
Forrás: Harmónia Egészségcentrum
Ajánlott cikk még:
https://christals.cafeblog.hu/2015/11/08/mogyoroallergiasok-jelentkezzetek/
Itt pedig egy kis összefoglaló következik a mogyoró- és diófélékről:
Köznyelvi elnevezés alapján azt gondolhatnánk, hogy a földimogyoró egy dióféle, holott rendszertanát tekintve egészen máshová tartozik, a hüvelyesek közé, a pillangósok családjába, akárcsak a bab, a borsó vagy a szója. Termése föld alatt fejlődő, elfásodott hüvelytermés, amelynek a magját fogyasztjuk, és amelyet 1930-ig állati takarmányként használták.
A nyírfélék (Betuaceae) családjába tartozó közönséges mogyoró (Corylus avellana) Európában, Kis-Ázsiában őshonos, inkább mediterrán flóraelem, de hazánkban is elterjedt.
Tisztázzuk, hogy a török mogyoró nem összetévesztendő a közönséges mogyoróval, sem a földimogyoróval. Egy közös lehet bennük, hogy mindhármat szeretjük. A földimogyoró még csak nem is rokona a török mogyorónak, míg a közönséges mogyoró és a török mogyoró a mogyoró nemzetségbe tartozik. További közös vonásuk, hogy gyakorlati rendszertani besorolásuk alapján a héjas gyümölcsűek közé tartoznak, vagyis a viszonylag kemény maghéj alatt rejtőző magvakat fogyasztjuk.
http://kertlap.hu/torok-mogyoro/
A mogyoró (Corylus) nemzetségbe nagytermetű cserjék vagy fák tartoznak. Egylaki növények, porzós barkákkal és a generatív törpehajtásokon 1-3 db. termős virágzatokkal. Termésük fásodott falú ovális makk.
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó mandula több szinonim elnevezése közül mára a Prunus dulcis illetve nálunk az Amygdalus communis is elfogadott neve a termesztett mandulának.
Dió: Gyorsan növő, hosszú életű fa. Ép szélű, illatos levelei páratlanul szárnyaltak. Metszetlenül szabályos gömbkoronát nevel. Szélporozta növény, termését a rövid vesszőkön hozza. Hímvirágzata a vesszők oldalán, nővirágai a vesszők csúcsrügyében lévő vegyesrügyben találhatók. A virágok barkában fejlődnek, termése a felnyíló, csonthéjas dió. A termés külső zöld héja a diókopács.
A dió és a mandula zölden is szedhető, ekkor kandírozva vagy befőttként készíthetők el, de a likőripari felhasználásuk is jelentős.
Szelíd gesztenye: A bükkfélék (Fagaceae) családjába tartozó gesztenye (Castanea) nemzetség 13 faja él a mérsékelt égövi klímánkon. A szelídgesztenye Európában és a Kaukázusban őshonos fajain kívül megtalálható Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában is.
Mediterrán területeken él az örökzöld pisztácia (Pistacia lentiscus), amely cserje vagy fa méretű.
Legnagyobb mennyiségben Indiában és Brazíliában termesztik a tizenöt méter magas, Közép-Amerikában honos kesu fákat (Anacardium occidentale), melyek évente 50 kg termést is hozhatnak. A termés a virágkocsány megvastagodásából kifejlődő kesualma. Körte alakú, lágy húsú, lédús, édeskésen savanyú, gyümölcsillatú, sárga vagy vörös héjú áltermés. A kesualmából lekvárt, zselét, chutneyt, üdítőitalt készítenek, Dél-Amerikában és Afrikában pedig bort erjesztenek. Csúcsán ül a kesudió, amely az örökzöld fa termése. A vese alakúan görbülő magvakat forró olajban, vagy levegőn pörkölik, csak ezután kerülhet forgalomba, mivel nyersen mérgező. Vas-, kálium-, magnézium- és cinkforrás.
Nálunk még alig ismert, de nagyobb áruházakban kapható a brazil dió vagy más néven paradió (Bertholletia excelsa) termése. Ez az Amazonas őserdeiben honos fa akár 45 méter magasra is megnő.
Mindenki ismeri a kókuszpálmának (Cocus nucifera) a gyümölcsét. A növény 30 méter magas, levelei az öt méteres hosszúságot is elérhetik. Szobanövényként is tartható.
http://kertlap.hu/nassolnivalok/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: